A Jobbik is kettest kapott
Kettest kapott a Fideszt jobbról kihívó formáció. 2,2-es összesített osztályzata csupán árnyalatnyit jobb az MSzP-énél. Ez a jegy nem csak az Együtténél, a DK-énál és az LMP-énél, hanem saját 2010-es osztályzatánál (2,5) is rosszabb a Mit ígérnek? csapata szerint. Sok világos részletígéret mellett nagy horderej? területekr?l nem ír a párt és olyan nagyszabású ígéretei mellé, mint az EU-ból való kilépés, nem teszi oda, mivel járnak majd.
A Jobbik az MSzP-hez hasonló részpontszámokkal kapott hozzá hasonló osztályzatot. Miért?
Célzottság: 2,4 Erre a kategóriára a párt az MSzP-vel megegyez? osztályzatra érdemesült. Néhány világos prioritás van a programban: munka mindenkinek, rend, tiszta közélet. Azonban nehezen megfogható, nagyobb ív? elképzelések keverednek egyes részterületekre adott konkrét és többnyire koherens fejlesztési elképzelésekkel. A tervezett intézkedések adott esetben egészen kis jelent?ség? részterületekre vonatkoznak (pl. a t?zifa áfájának csökkentése), míg más, fontos területek (pl. igazságszolgáltatás m?ködésének javítása) szinte teljesen kimaradnak,
A Jobbiknál érdemes kiemelnünk azt is, hogy bár ez a párt sem lóg ki a sorból abban a tekintetben, hogy az alkotmányos rendszer átalakításának célját zászlajára t?zi – úgy t?nik, ebben a kérdésben konszenzus uralkodik az ellenzék berkein belül, bár a változások léptékét illet?en vérmérséklett?l függ?en akadnak eltérések – azonban nem a máshol vagy idehaza korábban már m?köd?képesnek bizonyult megoldások átvételét/visszaállítását helyezi kilátásba, hanem közjogilag értelmezhetetlen illúziókat kever a hatalom további centralizációjának illetve az egyéni szabadság csorbulásának irányába mutató elemekkel. Így például a hatalom további centralizációjának irányába mutat a köztársasági elnöki hatáskör növelése, amely egyúttal ellentmondásban áll a miniszteri felel?sség meger?sítésének céljával, hiszen ez utóbbi a közjogi rendszer parlamentáris vonásait er?sítené. A program a szabadságjogok szempontjából sem kecsegtet sok jóval, hiszen kilátásba helyezi az igazságszolgáltatási rendszer fegyelmezési célú használatát, amelyb?l a tisztességes eljáráshoz való jog csorbulása közvetlenül kiolvasható (s egyúttal a jogbiztonság és a hatalommegosztás szempontjából is aggályos). Egyúttal elveti az esélyegyenl?séget el?segít? intézkedéseket, azaz a „pozitív diszkriminációt” is, holott a születéssel szerzett hátrányok kiküszöbölése nem más, mint az egyenl?ség megvalósítása, vagyis a diszkriminációtilalomnak, mint alapvet? jognak az érvényre juttatása.
A Jobbik ígéreteinek megalapozottsága (1,8) is problematikus és azok költségvetési hatásai és id?zítése is hiányzik vagy óriási kockázatokat rejt. Az ígéretek összességében a hiányt 1-2000 Mrd Ft-os nagyságrendben emelnék meg. A nagy hiánynövel? ígéretek közé tartoznak az infrastruktúra-fejleszt? projektek (duzzasztók, vízer?m?vek, Duna-Tisza csatorna, széner?m?vek, utak és iparvágányok építése), a szelektív, de komoly ÁFA-csökkentés, a közm?vek visszavásárlása és kapacitásb?vítése, a 200 Mrd Ft-os rezsialap, a béremelés a közszférában, a csend?rség felállítása és a honvédelmi kiadások jelent?s megemelése a GDP arányában. A párt komoly, 5-700 Mrd Ft-os megtakarítást vár az államadósság kikényszerített elengedéséb?l, ami illúzió. És f?leg: a Jobbik programja elhallgatja, milyen hatások várhatóak az államcs?dt?l, vagy az EU-ból való kilépést?l nemzetközi tapasztalatok alapján.
A legjobb részpontszámot (2,4) ez a párt is a programja számonkérhet?ségére kapta: Több pontban is viszonylag világos, mit kell elvárnunk, de néhány olyan nagy horderej? lépésnél, mint az államadósság átütemezése vagy az EU-ból való kilépés, óriásiak a kérd?jelek.
